Ráfekszik a fejlesztésekre a Lutz cégcsoport

„Az elképzelés, hogy egységes ügy­ vezetés irányítsa a cégeket, onnan ered, hogy a tulajdonos és a magyarországi menedzsment belátta: az ugyanazon oszt­rák családi csoporthoz tartozó Möbelix, Mömax és XXXLutz áruházak kettős üzemeltetése hosszú távon nem tartható fenn. Ezáltal ugyanis rengeteg olyan szi­nergiát, együttműködési lehetőséget hagynak kihasználatlanul a vállalatok, amely mindegyiknél javítaná a hatékony­ságot, az eredményességet. A lépésben nyilván az is szerepet játszott, hogy a 2020. októberi itteni indulás óta a há­ rom budapesti és agglomerációs, valamint három vidéki áruházat üzemeltető, 570 munkatársat foglalkoztató XXXLutz veszteséges volt, ami elsősorban belső működési problémákra vezethető vis­sza” – elemezte a csoport hazai helyze­tét Simonyi András, aki az XXXLutz Lakberendezési Kft. ügyvezető igazga­tói posztjának az elfoglalása mellett a korábbi pozícióit is megtartotta. Így a Möbelix/Mömax áruházakat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft., továbbá a cégcsoport ingatlanportfólióját kezelő XXXLutz Properties Kft. ügyvezető igazgatója is. (A szakember korábban az ugyancsak osztrák bauMax  barkács­áruházláncot vezette – ) Az ál­tala irányított portfólióba jelenleg 24 áruház és 1300 munkavállaló tartozik. Az MMXH Lakberendezési Kft. égisze alatt tavaly nyáron Nagytarcsán átadott, tízmilliárd forintos beruházással épült, kétszer 23 ezer négyzetméter nettó alap­területű raktár és 1800 négyzetméternyi irodakomplexum nyolcvan új munkahe­lyet teremtett.

A jövőre vonatkozó tervek kapcsán Si­monyi elmondta: mind a Möbelix és a Mömax, mind az XXXLutz  további áruháznyitásokat tervez Magyarorszá­gon. Utóbbi cég 40 milliárd forintos be­ruházással egy olyan vegyes funkciójú komplexum megépítésére is vállalkozik, amely egy 7000 négyzetméteres iroda­ és szolgáltatóegységet, valamint a kétszin­tes mélygarázs mellett egy újabb, 10 ezer négyzetméteres logisztikai bázist és egy új, 7000 négyzetméteres Möbelix áru­ házat is magában foglal majd.

Két­ három saját áruházi egység egy­másra nyitása – mint például Bécs III. kerületében – nemzetközileg régóta sike­res gyakorlat az anyavállalatnál. Ott azt tartják, hogy amekkora forgalmat esetleg elvesznek ezzel az egyik márkától, akár ugyanakkorával bővülhet a másiké. A lényeg az, hogy a vevő nem egy harma­dik helyen vásárol, mert az XXXLutz, a Möbelixés/vagy a Mömax egymás mel­letti üzemelésével létrejövő széles áruvá­lasztékkal szinte minden igényt le tud­nak fedni. A fogyasztók ezt azért is po­zitívumként értékelik, mert így jelentős időmegtakarítást érhetnek el a bútorvá­sárlásnál. Nem véletlen – fűzte hozzá a cégvezető –, hogy a jövőbeli magyar in­gatlan-fejlesztéseket is így tervezik meg­valósítani.

„Az XXXLutz, a Möbelix és a Mö­max közötti szinergiák kihasználását fókuszba helyező munkámat jelentő­sen megkönnyíti, hogy mind a három bútoráruházláncnál már összeszokott és hatékonyan dolgozó menedzsment tevékenykedik, mert az XXXLutznál is csak a legfelső menedzsment egy része válto­zott. Emellett az egységekben dolgozók többsége is olyan, több évtizedes szak­mai tapasztalattal felvértezett szakember, akinek a munkájára bátran lehet építeni. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás most az, hogy a régi beidegződéseket megvál­toztatva az XXXLutz stratégiáját, válla­lati kultúráját a régi Kika csapatának is hatékonyan tudjuk kommunikálni. Ez­zel egy időben az új működési elveket át kell ültetni a gyakorlatba, mert a tel­jes koncepcióváltás jegyében a gyártó partnereink 60 százaléka lecserélődött, miközben a cég anyag­- és készletgazdál­kodása, valamint a komplett számítógé­pes háttere mellett a logisztikai utak is átalakultak. Vagyis az XXXLutz nem egy régi szereplő újragondolva, hiszen egészen új koncepcióval és árukínálat­tal jelenik meg a magyar piacon” – tag­lalta a szakember.

Az ügyvezető szerint azonban hiába a megváltozott, ígéretes üzleti koncepció, ha az áruházakban dolgozók ezt nem közvetítik a vevők felé. Ezért kulcsfontosságú, hogy szemléletesen bemutatva, alaposan elmagyarázva, milyen módosítások miért indokoltak, a központ mun­katársai mellett az áruházakban tevé­kenykedő eladókat, ügyfélszolgálati kol­légákat is meggyőzzék a változás szük­ségességéről. Simonyi András ugyanis azt vallja: ha egy ilyen nagy horderejű, különböző cégkultúrák, eltérő működési modellek összefésülését eredményező átalakításba a sikeres meggyőzés nél­kül fog bele valaki, akkor az törvény­szerűen kudarcra ítélt.

A szakember elmondta: az eltérő szem­léletre jó példa, hogy míg a Kika köz­pontilag irányított szervezet volt, az XXXLutz sokkal lazább üzleti modell­ben hisz. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy 11 országban mintegy 550, az anyacég stratégiája alapján, de önál­lóan működő áruház mellett számtalan saját, exkluzív márka (bútor, lakberen­dezési kiegészítő) is a csoport védőer­nyője alá tartozik.

„Az XXXLutznál – a fő súlyponti ele­meket meghatározva – minden területen egyszerre kezdünk hozzá a változtatásokhoz. A legnagyobb hangsúly először a vevőkapcsolatok módosításán lesz. Ennek keretében az egész IT­kiszolgálói háttér összevonásával, a call center totális át­alakításával a vevőszolgálat és a rekla­mációs ügyintézés teljes koncepcióváltá­ sára kerül sor az ügyfél­elégedettség nö­velése érdekében. Ezt követően az áru­házlánc rendkívül széles termékbázisára alapozva az áruválaszték terén is mar­káns változtatást hajtunk végre. Megíté­lésem szerint ugyanis a márka előtt még nagyon komoly lehetőségek nyílhatnak meg, ha egy jóval gazdagabb és mélyebb (vagyis egy terméktípusból több alterna­tívát felsorakoztató) kínálattal a koráb­binál szélesebb vásárlói réteget célzunk meg. Mindezt úgy, hogy a piaci realitá­sokra reagálva azigényesebb vevők felé is erőteljesebben nyitunk. Ezenkívül to­vábbra is erős kapcsolatban állunk a ma­gyar bútorgyártókkal, amelyek száma saj­nos az elmúlt időszakban sem gyarapo­dott. Mindezek a változások az év má­sodik felében érződnek majd az áruhá­zakban, mert most a hatékony cégstruk­túra kialakítása és a belső folyamatok összehangolása mellett az elengedhe­tetlen belső képzésre, valamint a megfe­lelő gazdasági stabilitás megteremtésére koncentrálunk” – fejtette ki a cégvezető. Az új üzleti koncepció jegyében Ma­gyarországon is hangsúlyosabban jelen­het meg az XXXLutz törzsvásárlói prog­ramja, miközben Budapesten, a Lehel ut­cai áruházban az anyavállalat stratégiájához illeszkedve a lánc első saját üzemel­tetésű étterme is megnyílt már. Ide az osztrákhoz hasonló minőség és válasz­ték megteremtése végett az alapanyagok nagy része is Ausztriából érkezik, hűtő­kamionokkal.

Simonyi András ugyanakkor hangsú­lyozta: a cég sztenderdjei szerint, saját személyzettel üzemelő étterem elsődle­ges szerepe már csak a mérsékelt árak miatt sem a nyereségtermelés. Hanem az, hogy a gasztronómiai egység olyan minőségi kiegészítő szolgáltatást nyújt­son, amely az átlagosan negyven­-hat­van percnyi bútorvásárlás közben kel­lemes élményt garantál a fogyasztók­nak. S ha beválik ez a pilot projekt, a lánc többi itthoni áruházában is áttér­nek erre a megoldásra.

„Ami számunkra a legfontosabb: a ke­reslet folyamatosan bővül, a bútoráruhá­zaink forgalma pedig tavaly mind a há­rom márka esetében, összességében ki­lenc százalékkal, nőtt. Ami igazán látvá­nyos, az az, hogy a webshopok értékesí­tése–  többek között a járvány hatására – megduplázódott. Igaz, a bázis még min­dig szűk, mert az online eladás csoportszinten Magyarországon egyelőre így is csak a forgalom hat százalékát teszi ki, de mivel ez a csatorna nem állít men­nyiségi korlátot az áruválaszték bemuta­tása elé, az internetes vásárlás mellé igen nagyvonalú termék csere­lehetőség is tár­sul. Ebben a szegmensben még rengeteg belső tartalék van, így meggyőződésem, hogy ha a mostani tendencia fennmarad, az esztendő végére átlépjük a tíz száza­lékot” – részletezte a szakember. Hozzá­tette: a bútorkereskedelemben is a legna­gyobb kihívás a közüzemi díjak drasz­tikus növekedése mellett az alapanya­gok – a papír, az acél, a fa, a matracokhoz szükséges habféleségek – drágulása és a szállítási láncok összeomlása miatt kialakult hiány.

Ebből eredően jó néhány termék eseté­ben akár több hónapos várakozási időre is számítani kell, miközben az átlagos 6-10 százalékos alapanyagár­ emelkedés mel­lett akár 20 százalékosnál nagyobb drá­gulás is előfordul. Az XXXLutz áruházainál azonban így is csak a hazai inf­lációs mértékhez közeli, 5­6 százalé­kos fogyasztói ár­emelkedéssel tervez­nek, úgy, hogy a működési hatékonyság javításával próbálják kompenzálni a költségek bővülését, amelyet a bérnö­vekedés is generál. A cégcsoport ennek ellenére önerőből – a cafeteriát is beve­zetve – átlagosan 10 százalékot megha­ladó bérfejlesztést irányzott elő, mert az ügyvezető szerint az előttük álló fel­adatokat csak elégedett munkatársakkal együtt lehet megvalósítani.

Írta: Érsek M. Zoltán

Forrás: figyelo.hu